Igazán teljes életet csak akkor élhetünk, ha megfelelően működik mind az öt érzékszervünk. A szaglás, az ízlelés, a tapintás, a hallás és a látás mind olyan képességeink, amelyek fontosságára csak akkor ébredünk rá, ha valamelyik esetében zavar keletkezik.
A vakság nem egy önálló kórkép, többféle ok is meghúzódhat mögötte, illetve kialakulhat veleszületett betegség tragikus következményeként is. Tudományos értelemben akkor beszélünk vakságról, ha teljesen megszűnt a fényérzékelés. Világszerte közel negyvenmillió ember éli vakon az életét, a látássérültek száma is meghaladja a százhúszmillió főt. Hazánkban évente több ezer embert diagnosztizálnak a látás elveszítésével.
Persze mi magunk is sokat tehetünk a látásunk megőrzése érdekében, ha odafigyelünk a rizikófaktort jelentő krónikus betegségeinkre (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség), egészségtudatosan táplálkozunk, hitelesített UV-védelemmel ellátott napszemüveget viselünk, és rendszeresen járunk szemvizsgálatra is.